Dániel blogja

daniel.mentesnasi.hu

Immunrendszerünk meghatározza szociális viselkedésünket?

Korábban bemutatott tanulmányban írtunk róla, hogy a bélben élő baktériumok hogyan változtathatják meg viselkedésünket és táplálkozási szokásainkat. Ez alkalommal újabb érdekes tények láttak napvilágot immunrendszerünk, a kórokozók és a szociális viselkedésünk közötti kapcsolatokról. Az eredmények tovább erősítik azt, amit már eddig is tudtunk, hogy a nem megfelelő táplálkozás, ami az immunrendszerünk állapotát rontja, állhat a szociális és mentális problémák mögött is.

160713143156_1_900x600.jpg

A Virginia Orvosi Egyetem kutatói egy megdöbbentő felfedezésben megállapították: az immunrendszer közvetlenül hatással van – sőt, kontrollálja is -, az emberek szociális viselkedését. Például a vágyat, hogy másokkal kapcsolatba kerüljünk. Ezek szerint az immunrendszer problémái hozzájárulnak a szociális érintkezés zavaraihoz? A válasz igennek tűnik, a kutatás eredményei pedig nagy hatással lehetnek az olyan neurológiai állapotok kezelésére, mint például az autizmus spektrumzavar vagy a skizofrénia.

Eddig úgy hitték, hogy az agy és az immunrendszer függetlenek egymástól, és az agyban felbukkanó bármely immunaktivitást rendellenességként értelmeztek. Most azonban kutatók nem csupán azt mutatták ki, hogy a kettő szorosan együttműködik, de azt is, hogy egyes viselkedési jellegzetességeink azért alakulhattak ki, mert az immunrendszer kórokozókra reagált. Jonathan Kipnis, a Virginia Egyetem (UVA) Idegtudományi tanszékének elnöke úgy fogalmazott, „őrület, de talán nem vagyunk mások, csupán soksejtű harcmezők két ősi erő csatájában: a kórokozókéban és az immunrendszerében. Személyiségünk egy része talán az immunrendszer által vezérelt.”

Evolúciós erők munkában

Kipnis és csapata tavaly fedezte fel, hogy az agyhártya véredényei közvetlenül összekötik az agyat a nyirokrendszerrel. Ez a felismerés felborította évtizedek tankönyvi anyagát, ami szerint az agy „immunkiváltságos”, vagyis nincs összeköttetése az immunrendszerrel. A felfedezés teljesen új nézőpontoknak nyitott teret azzal kapcsolatban, hogyan is kommunikál egymással a két struktúra.

A fejlemények rávilágítanak az agy működésére és az evolúcióra is. A tudósok úgy vélik, hogy a kapcsolat az ember és a kórokozó között, közvetlenül befolyásolta szociális viselkedésünk kifejlődését, úgy, hogy lehetővé tette számunkra, hogy belekezdjünk azokba az interakciókba, amelyek szükségesek a túléléshez. Ezzel párhuzamosan fejlődött immunrendszerünk, amely pont azoktól a betegségektől védett, amit a másik egyed ragaszthatott ránk közelségével. A szociális viselkedés természetesen a kórokozók alapvető érdeke, hiszen így tudnak terjedni.

b856608add0fedb8144e3d00d6fd45bf.jpg

Az UVA kutatói kimutatták, hogy egy speciális immunmolekula, a gamma interferon, kritikus szerepet játszhat a szociális viselkedésben. Arra is rájöttek, hogy például a legyeknél, zebrahalaknál, egereknél és patkányoknál beindul az interferon gamma reakció, ha találkoznak egymással az egyedek. Rendes körülmények között ezt a molekulát az immunrendszer baktériumok, vírusok vagy paraziták ellen termeli.

genetex_2fgtx103098_2fgtx103098_40275_ihc.jpg

Amikor genetikai módosítások révén blokkolták a molekulát az egerekben, az agy egyes szakaszai hiperaktívvá változtak, kevésbé szociálissá téve az egereket. Visszaállítva a molekulát, az agyi kapcsolódás és a viselkedés is helyreállt. Tanulmányukban a kutatók megállapították, hogy ez az immunmolekula mélyre ható szerepet kap a megfelelő szociális funkciók fenntartásában.

„Kiemelkedően fontos egy szervezetnek, hogy a túlélése érdekében szociális legyen. Fontos a gyűjtögetés, a reprodukció és a vadászat szempontjából is” – mondta Anthony J. Filiano, Kipnis munkatársa, a tanulmány fő szerzője. “A hipotézis szerint muszáj szociálisnak lenni, de eközben fertőzésveszély áll fenn. Az interferon gamma az evolúció során úgy fejlődött, hogy erősítette a társas kapcsolatokat, miközben erősítette a kórokozó-ellenes választ is.”

A következtetés megértése

A kutatók megjegyezték, hogy a hibás immunrendszer felelős lehet a „szociális deficitért” számos ideggyógyászati és pszichiátriai rendellenességnél. De hogy pontosan mit jelent mindez például az autizmus vagy más speciális állapotok terén, további vizsgálódást igényel.

o-schizophrenia-facebook.jpg

Nem valószínű, hogy egy bizonyos molekula felelős betegségekért, vagy kulcsszerepet játszana a gyógyításban, ehelyett az okok sokkal összetettebbnek tűnnek. De az a felfedezés, hogy az immunrendszer – és talán baktériumok –, képesek meghatározni a másokkal való érintkezésünket, számos érdekes irányt adnak a kutatók számára. Ilyen például a neurológiai rendellenességek elleni harc, vagy az emberi viselkedés megértése is.

autism4.png

Vladimir Litvak és csoportja a Massachusettsi orvosi egyetemről egy számítógépes adatfeldolgozási módszert fejlesztett ki az agyi funkciók és az immunjelzések összetett párbeszédének kutatására egészség és betegség esetén. Ezt használva előre megjósolták az interferon gamma segítő szerepét a szociális agyi funkciókban. Litvak szerint kutatási eredményeik hozzájárulnak például az autizmus és skizofrénia mélyebb megértéséhez, talán utat nyitva terápiás megközelítéseknek is.

Az eredményeket online a Nature-ben publikálták. A cikket Filiano, Yang Xu, Nicholas J. Tustison, Rachel L. Marsh, Wendy Baker, Igor Smirnov, Christopher C. Overall, Sachin P. Gadani, Stephen D. Turner, ZhipingWeng, SayedaNajamussaharPeerzade, HaoChen, Kevin S. Lee, Michael M. Scott, Mark P. Beenhakker, Litvak és Kipnis írták.

(forrás: focusonblog.blog.hu  és  sciencedaily.com)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>