Dániel blogja

daniel.mentesnasi.hu

Ételt rendelő baktériumok

Előfordult már, hogy ellenállhatatlan vágyat éreztél valamilyen édesség után? Hogy úgy érezted most azonnal fel kell falnod egy egész habostortát, vagy le kell gyűrnöd egy tábla óriás-Milkát?

Volt már hogy a cukor iránti éhségednek nem tudtál parancsolni és egy ültő helyedben eltüntettél egy vödör fagylatot, majd  utána bűntudattól terhelten szomorkodtál egész este a TV előtt?

Mi lenne ha kiderülne, hogy nem is te voltál az! Úgy értem nem is te voltál az, aki követelte és aki végül elfogyasztotta azt a sok cukrot.

Mi lenne, ha kiderülne, hogy egy idegen faj ügyesen manipulálta az agyadat, hogy elérje, hogy megetesse veled azt a sok édességet! Mert ő azt szeretné, ha te minél több cukrot fogyasztanál.

Úgy hangzik, mint a legbárgyúbb kifogás? Vagy mintha valami őrült sci-fi film történetének fővonalát olvasnád? Bármilyen furcsán is hangzik, ez nem kifogás és nem is sci-fi, ez a valóság! És most már nagyon egzakt kutatásokkal tudjuk alátámasztani, hogy pontosan ez történik.

A beledben élő baktériumok képesek hatni az idegrendszeredre és az agyad olyan impulzusokat kap tőlük, amivel elérik, hogy te arra éhezz, amilyen táplálékra őnekik van szükségük! Nem neked. Nekik! És ugye a rossz bacik mind a cukrokat szeretik, erről úgy emlékszem hogy beszéltünk már párszor. :)

Csak halkan csengess! Úgy kell tűnjön, mintha ő akarná.

Csak halkan csengess!
Úgy kell tűnjön, mintha az emberünk akarná…

A következőkben a laboratorium.hu nemrég megjelent cikkéből idézek:

A baktériumok úgy viselkednek a bélrendszerünkben, mint a vendégek az étteremben: leadják a rendelést a gazdaszervezetnek, hogy mit is szeretnének enni.

A mikrobiotától is függ, hogy mit eszünk!

A mikrobióta manipulálja az ételválasztást, a bél mikrobái ugyanis az idegi összeköttetésen keresztül képesek jelzést küldeni az agyba, és ezzel arra ösztökélni az embereket, hogy olyan táplálékot fogyasszanak, amelyre a mikrobáknak van szükségük optimális életfeltételeikhez, versengő társaik elnyomásához, függetlenül attól, hogy ez a „gazdának” kedvező-e vagy sem – olvassuk Biró György A bél-mikrobióta, a humán mikrokozmosz egészséget befolyásoló eleme című tudományos cikkében.

A mikrobióta egyik részének megfelel a szokásos táplálkozás, másik részének talán nem, ez módosíthatja az élelem iránti kívánságokat. Például a Prevotella-nak a szaporodásához szénhidrátokra van szüksége, míg az élelmi rostok a Bifidobacteria számára jelentenek kompetitív előnyt, és éppen ez a versengés határozza meg, hogy melyik csoport marad meg, válik dominánssá. A mikrobák saját érdekük érvényesítésére mintegy foglyul ejtik a gazdaszervezet idegrendszerét a mikrobiom-bél-agy tengely kihasználásával. Az idegi út mellett a mikrobák a hangulatot és magatartást befolyásoló hormonok (dopamin, szerotonin), illetve egyes receptorok (ízérzés) elválasztását, működését is módosíthatják és megváltoztatják a táplálék-preferenciákat.

A béltraktus és az agy között tehát közvetlen idegi (nervus vagus) és kémiai hatóanyag-összeköttetés van, amelyen keresztül a bélflóra mintegy „távirányítja” az agy bizonyos működéseit, fejlődését, a táplálkozási és egyéb magatartást.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a mikrobióta módosíthatja a táplálék energiájának felhasználását, elősegítheti az elhízást, amely viszont a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. És ha már az elhízásnál tartunk. Érdekes, hogy az energiát nem, vagy csekély mértékben szolgáltató édesítőszerek megváltozatják a mikrobiótát, annak funkcióját és elősegítik a glükóz-tolerancia csökkenését.

Nagyon fontos az étrend

Az étrend összeállítása tehát különösen fontos. A sok zsír, kevés rost tartós fogyasztása a Bacteroides enterotípus kialakulását segíti elő, ugyanakkor a sok szénhidrát a Prevotella enterotípusét. Arra is figyelni kell, hogy ha a napi étrendben sok a fehérje és kevés a rost, a bélflóra ammóniát tartalmazó vegyületeket termel, amelyek elősegíthetik a rosszindulatú daganatok képződését. Túlságosan zsíros táplálék következtében több epesav termelődik, amely – éppen mennyisége miatt – nem szívódik fel és nem kerül vissza a májba, hanem továbbítódik a vastagbélbe.

A szélsőséges étrendi elemek megszokott szintre történő visszaállása után az eredeti mikrobióta gyorsan regenerálódik. A táplálkozás tehát rendkívül nagy mértékben módosítja a mikrobiótát. Jó példa erre, hogy a Crohn-betegségben szenvedő serdülőknél sok fehérjét, antioxidánst és gyulladáscsökkentő zsírsavat tartalmazó étrenddel, illetve tápszerrel sikerült a bélflóra egyensúlyát helyreállítani és a tüneteket megszüntetni.

 

Mi hat még a mikrobiótára?

Természetesen az alkohol, mégpedig negatívan. Az embereknél (és a kísérletekhez használt egereknél is) a túlzott alkoholfogyasztás csökkenti a mikroorganizmusok által termelt hosszú-láncú telített zsírsavak mennyiségét, a Lactobacillus számot, ezáltal felborítja a mikrobióta egyensúlyát. A bél-mikrobióta bizonyos mértékig változik a nap folyamán, a táplálkozás ritmusának, a befogadó szervezet időbeli funkcionális profiljának megfelelően is. A gyakori repülés, vagy a váltott műszakban végzett munka tehát ugyancsak rossz hatással lehet a mikrobiótára.

A mikrobióta és az autoimmun betegségek

A kutatók felfigyeltek arra a jelenségre, hogy az egyébként ártalmas (többek között a gyomorfekély kialakulásáért is felelős) Helicobacter pylori jelenléte esetén az allergiás betegségek előfordulása mintegy 30%-kal csökken. Azokon a területeken, ahol nem megfelelőek a higiénés körülmények, a H. pylori fertőzés már egészen korai életkorban bekövetkezik, és gyakorlatilag az egész élet során megmarad. A rendezett higiénés helyzetű országokban az allergiás és autoimmun kórképek gyakorisága nő, míg az előbbiekben nem. Ennek oka a mikroba által kiváltott, nem specifikus, immun-védekezési változás lehet.

Egy másik betegség, a sclerosis multiplex feltehetően olyan autoimmun kór, amely a gének és a környezet közötti kölcsönhatásokat is magában foglalja. Mindezek következtében a központi idegrendszerben az idegrostokat mintegy szigetelésként beburkoló, főleg zsírokból álló myelin hüvely struktúrája megbomlik, az ingerület vezetése és ennek következtében az idegrendszeri funkció súlyosan sérül. Japánban a sclerosis multiplex betegek számának gyarapodását kevésbé észlelték azoknál, akiknél H. pylori fertőzöttséget mutattak ki. Hasonló eredményt hoztak az ausztráliai tanulmányok is. Különösen érdekes, hogy ez a védőhatás csaknem kizárólag nőknél jelentkezett

A mikrobióta ugyancsak kedvezően befolyásolhatja az asztmás és reumás folyamatokat, a vastagbél-végbél rákjánál azonban ellentétes irányú hatások érvényesülhetnek.

A makacs, visszatérő Clostridium difficile fertőzések esetében sikerrel alkalmazzák a normál, egészséges emberektől származó, bélflóra-átültetését, kapszulázott formában vagy szondán keresztül. Kétségtelen azonban, hogy ennek biztonsági, technikai és etikai problémái vannak.

Bíró György az Élelmiszervizsgálati Közleményekben hamarosan megjelenő cikkének összegzéseként elmondható, hogy a mikrobióta az egészségünk szempontjából egy rendkívül fontos, ám igen sérülékeny rendszer, amelyet leginkább a megfelelő életmóddal és táplálkozással tudjuk pozitív irányba befolyásolni. Minderre leginkább az úgynevezett fermentálható rostok (prebiotikumok), probiotikumok, synbiotikumok a legalkalmasabbak.

A megfelelő ételek fogyasztásával újra mi vesszük át a hatalmat, azt rendeljük (és mi rendeljük!) az étteremben, amire a szervezetünknek valóban szüksége van!

— idézet vége

Az elhangzott tényeket nagyon fontos tudnia mindenkinek, aki azt az elvet vallja, hogy “Azt kell enni, ami jól esik.”, mondván hogy “A szervezet tudja mire van szüksége.”

Az elv jó, és igaz is. A szervezeted tényleg tudja mire van szüksége.
De ha engeded a szervezetedben a rossz baktériumokat túlsúlyba kerülni, akkor már nem a te szervezeted adja le a rendelést, hanem ők! Ők pedig nem azt fogják rendelni, amitől a te szervezeted egészségesen és hatékonyan tud működni, hanem azt, ami az ő túlszaporodásuknak a legkedvezőbb.

Ezért én azt tanácsolom, mindig hallgass a szervezetedre, abban hogy mire van szüksége! De előtte ne felejts el végigcsinálni egy bélflóra rendező kúrát, hogy biztosan meghalld a hangját!

Dániel
daniel.metesnasi.hu

2 thoughts on “Ételt rendelő baktériumok

  • […] Korábban bemutatott tanulmányban írtunk róla, hogy a bélben élő baktériumok hogyan változtathatják meg viselkedésünket és táplálkozási szokásainkat. Ez alkalommal újabb érdekes tények láttak napvilágot immunrendszerünk, a kórokozók és a szociális viselkedésünk közötti kapcsolatokról. Az eredmények tovább erősítik azt, amit már eddig is tudtunk, hogy a nem megfelelő táplálkozás, ami az immunrendszerünk állapotát rontja, állhat a szociális és mentális problémák mögött is. […]

  • BandarQ says:

    I favored your idea there, I tell you blogs are so helpful sometimes like looking into people’s private life’s and work.At times this world has too much information to grasp. Every new comment wonderful in its own right.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>